Európai Önkéntesek

 

Miért fontos az Önkéntes Tevékenység?

 

•  Az önkéntesek hozzájárulnak az EU politikák, mint például a társadalmi beilleszkedési politika vagy a fejlesztési támogatás, megvalósításához.
•  Az önkéntes tevékenység hathatos eszköze lehet az aktív és felelősségteljes európai állampolgárság megteremtésének
•  A megosztott társadalmak kibékítésének és kapcsolatuk helyreállításának forrása
• Az emberek gyakorlatot szereznek a vezetés, kommunikáció és szervezés területén, kiszélesítik ismeretségi körüket, és gyakran ennek köszönhetően jutnak később fizetett munkahelyhez. Az önkéntes munka informális és non-formális tanulási lehetőséget nyújt és ezért az Európai Unió által hirdetett életen át tartó tanulás fontos eszköze.

 

 Európai Önkéntes Szolgálat EVS

 Az Európai Önkéntes Szolgálat célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az önkéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetőségük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, és ezáltal önmaguk, személyiségük fejlesztése.

Ezen Alprogram keretében 18-30 év közötti fiatalok egyénileg vagy csoportosan kapcsolódnak be nonprofit tevékenységekbe szolgáltatásokba min. 2 max. 12 hónapon át. Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása esetén projekt időtartama min, 2 hét is lehet.

A projektekben küldő, fogadó, ill. koordináló szervezetek vesznek részt, a pályázatot csak az egyik szervezetnek (akár küldő, akár fogadó, akár koordináló) kell benyújtania a projekt teljes költségvetésével. Bármely progamországban vagy délkelet-európai országban működő szervezet, amely önkéntest kíván fogadni vagy küldeni, köteles akkreditáltatni magát, ezáltal könnyebben elérhetővé válik az önkéntes lehetőség minden fiatal számára, és kialakítható egy közös minőségi színvonal. Minden akkreditált szervezet adata megtekinthető lesz az internetes adatbázisban.

A hazatérő önkénteseknek még az EVS projekt keretében alkalmuk nyílik hasznosítani a szolgálat alatt szerzett élményeket, ill. feldolgozni a projekt tapasztalatait.

A Fiatalok Lendületben Program az önkéntes útiköltségének 90%-át, biztosításának és vízumköltségének 100%-át finanszírozza, továbbá átalányösszegeket és keretösszegeket határoz meg a projekt lebonyolítására, az önkéntesek ellátására és zsebpénzére.

 

 

 

Hogy miért jó az önkéntesség?

 

Új ismeretségeket, barátokat szerezhetsz, gyakorlatot, tapasztalatot gyűjthetsz, olyan helyekre juthatsz el, ahová nem is gondolnád. Mindezt szinte teljesen ingyen!

Hiszen önkéntes munkádért cserében jutalomként eljuthatsz velünk a legnagyobb fesztiválokra, rendezvényekre. Belépőket, jegyeket kaphatsz különböző programokra!

Az önkéntes munka jól mutat az önéletrajzodban! Nagyobb eséllyel indulsz egy állásinterjúnál, hiszen önkéntes munkával rengeteg tapasztalatot és gyakorlatot szerezhetsz!

Az, hogy milyen tevékenységet vállalsz csak rajtad áll! Bármilyen terület is áll hozzád közel, mi segítünk neked!

Ha kedvet kapsz, az önkéntességhez írj nekünk, keress minket bátran!

 

EVS - (European Voluntary Service - Nemzetközi Önkéntes Szolgálat)

Önkénteskedni bárhol lehet. Nemcsak itthon külföldön is!

Ez a Program Neked szól, ha fiatal vagy, még nem döntötted el mihez lenne kedved, esetleg szívesen szereznél tapasztalatot külföldön, úgy, hogy kockázat nélkül próbálhasd ki magadat, ráadásul ingyen...

A program által eljuthatsz Európa bármely országába. Ugyanúgy, mint a hazai önkéntességnél, itt is Te magad választhatod ki a neked leginkább testhez álló témát, aminek keretében önkéntes munkát szeretnél vállalni.

EVS önkéntesként minimum 2 maximum 12 hónapot tölthetsz külföldön.

 

Hogy kiknek szól?

Azoknak, akik elmúltak 18 évesek, és még nem töltötték be a 30. évüket. Nem kell hozzá nyelvtudás, diploma, munkatapasztalat, igazolások, csak egy kis bátorság, kalandvágy és vállalkozó kedv. Az utazásod, szállásod, zsebpénzed költségeit fedezi a Program, Neked nem kell mást tenned, mint teljesíteni a vállalt feladatot, jól érezni magad, és minél több tapasztalatot, információt gyűjteni.

 

 

Kötelező közösségi szolgálat a középiskolai tanulók számára

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti a jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze.

 

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

6. § (4) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.”

97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”

 

 

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet

 

Részletek a dokumentumból

·         Fejlesztési terület – nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem;

·         Felelősségvállalás másokért, önkéntesség;

·         A Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez,

·         Életvitel és gyakorlat (9−12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek;

·         A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzet-közi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.

 

 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

 

45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele-ként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

 területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

 

 

 Jogi háttér

 

 

A törvénynek (2005. évi LXXXVIII. Törvény a Közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt)) köszönhetően megkerülhetetlen témává vált az önkéntesség.

 

Fontos volt megalkotnia törvényt, mert:

•   jogi értelemben vett státuszt adott az önkéntesek számára,

• számos anomáliát megszüntetett (pl. az önkénteseknek nyújtott költségtérítés adó és járulékmentessége)
• általa széles körben vált ismertté és elfogadottá az önkéntes tevékenység haszna a társadalom és az egyének szintjén.

 

Ki lehet önkéntes?

4. § (1) Önkéntes lehet:

a) a cselekvőképes személy,

b) a korlátozottan cselekvőképes személy,

c) a tízedik életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.

 

Milyen feladatokat lehet önkéntesen ellátni?

Az önkéntes alapvetően minden fajta tevékenységet elvégezhet bármilyen tanfolyam vagy regisztráció nélkül. Van ugyanakkor néhány megkötés egyes speciális tevékenységek kapcsán.

Abban az esetben, ha annak a tevékenységnek a végzése, amelyet az önkéntes végezni kíván, valamilyen meghatározott képesítéshez, egészségügyi, nyilvántartásba vételi vagy feltételhez kötött, csak az a személy végezheti azt még önkéntesen is, aki megfelel ezeknek a feltételeknek. Ilyen például az orvosi tevékenység.

Nem lehet önkéntesen ellátni olyan tevékenységet sem, amelyet jogszabály meghatározott jogviszonyhoz köt, vagy amelyik esetében a jogszabály zárja ki az önkéntes jogviszonyt. Például bírói tisztséget nem lehet önkéntes jogviszonyban betölteni.

 

Tartalma az ifjúságra nézve

 

 

2005. évi LXXXVIII. törvény a Közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt)

 

4. §

(1) Önkéntes lehet

a) a cselekvőképes személy,

b) a korlátozottan cselekvőképes személy,

c) a tizedik életévét betöltött, kiskorúsága miatt cselekvőképtelen személy.

(2) Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,

a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint

b) amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását jogszabály nem zárja ki.

 

5. §

(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

(4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg

a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,

b) tanítási időben a heti hat órát és

ba) tanítási napon a napi két órát,

bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

(5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.